I. Fizetési kedvezmény természetes személyeknek
Azok a természetes személyek (magánszemélyek, egyéni vállalkozók) akik a valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból fizetési kötelezettségeiket nem tudják határidőben teljesíteni, fizetési kedvezményt kérhetnek az önkormányzati adóhatóságtól.
A fizetési kedvezmény lehet:
- a fizetés halasztása,
- részletfizetés engedélyezése (előbbi kettő együtt: fizetési könnyítés),
- az adó mérséklése,
- illetve egyes, különösen méltányolható esetekben az adó elengedése.
I. Fizetési könnyítés
Fizetési könnyítést – fizetési halasztás vagy részletfizetés – akkor lehet kérni, ha a fizetési nehézség
- a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerüléséért az adott helyzetben a tőle elvárható módon járt el és
- átmeneti jellegű, tehát várható, hogy az adót a későbbiekben meg tudja fizetni
Nem kérhető fizetési könnyítés:
- a személyijövedelemadó-előlegre,
- a levont jövedelemadóra,
- a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra
- és a beszedett adóra.
Speciális esetek
Annak ellenére is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező nem tett meg mindent a fizetési nehézség elkerüléséért, de csak akkor, ha az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése súlyos megterhelést jelent a kérelmező családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire. Ezt a kérelmezőnek igazolnia vagy valószínűsítenie kell.
Pótlékfizetés
Az engedélyezett fizetési könnyítés időtartamára – az engedélyező határozat keltétől – az adóhatóság pótlékot számít fel, melynek mértéke megegyezik a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamattal.
Kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén a fizetési könnyítés pótlékmentesen is engedélyezhető. Ha pótlékmentes fizetési könnyítést szeretne kérni, akkor azt a kérelemben fel kell tüntetni.
II. Tartozás mérséklése, elengedése
Az adóhatóság – kérelemre – az adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné. Az adóhatóság a mérséklést az adózó teljesítőképességéhez mérten az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.
Nem kérhető mérséklés vagy elengedés
- a kifizető által a természetes személytől levont adó- és járuléktartozásra,
- valamint a beszedéssel megállapított adóra.
Méltányosság
A megélhetés súlyos veszélyeztetettségére lehet következtetni különösen akkor, ha az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre eső nettó jövedelme a mindenkori létminimum összegét nem haladja meg, és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy méltányosság csak ilyen alacsony jövedelem esetén gyakorolható, magasabb összegű jövedelemnél is kérhető a mérséklés vagy elengedés, ha a jövedelmi és az egyéb vagyoni viszonyokat összevetve a tartozás nagyságrendjével, a tartozás teljes összegű megfizetése a megélhetést súlyosan veszélyeztetné.
Pótlék- és bírságtartozás
Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, különösen akkor, ha annak megfizetése az egyéni vállalkozó, a jogi személy, vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
III. A közölt adatok
A fizetési kedvezményhez előírt feltételek fennállását Önnek kell bizonyítania. A kérelem elbírálásához az adatlapot teljeskörűen, pontosan – az összegeket forintban megadva – kell kitölteni. Ha az adatlapon közölt adatok ellentmondanak az adóhatóság nyilvántartásainak, vagy az átlagostól eltérő, életszerűtlen közüzemi vagy egyéb kiadásokat tükröznek, az adóhatóság kérheti az adatok igazolására alkalmas okiratok, számlamásolatok benyújtását.
Ha ezen az adatlapon nem jelez minden, a kérelem elbírálásához szükséges tényt vagy körülményt, nem nyújt be minden rendelkezésére álló bizonyítékot, később – egy esetleges fellebbezésnél és a fellebbezés alapján indult eljárásban – már nem lesz lehetősége azt pótolni. Nem lehet ugyanis olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről már az adóhatóság elsőfokú döntése előtt tudomása volt, de azt nem terjesztette elő, arra nem hivatkozott.
A kérelem benyújtása
Fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét az előírt adatlapon nyújthatja be
- postán,
- személyesen az önkormányzat ügyfélszolgálatán
- vagy elektronikusan, a magyarorszag.hu-ról letölthető ASP-ADO-MK elnevezésű űrlapon.
Annak a természetes személy adózónak, aki nem kötelezett az adóhatósággal való elektronikus kapcsolattartásra,
- de e kapcsolattartási módot önként választotta (aktiválta digitális állampolgárság felhasználói profilját vagy Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartásba történt regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyét [KÜNY-tárhely] hivatalos elérhetőségként jelentette be a rendelkezési nyilvántartásba [RNY]) vagy
- nem választotta a fentiek szerint az elektronikus kapcsolattartást, de azt nem is zárta ki az RNY-ben, és van az adóhatóság előtt ismert (de az RNY-ben hivatalos elérhetőségként nem bejelentett) KÜNY-tárhelye,
az adóhatóság elektronikusan, a KÜNY-tárhelyére kézbesíti az iratokat (kivéve, ha a fenti, második esetben valószínűsíthető, hogy az elektronikus úton történő küldés során a dokumentumban foglaltak megismerése, azaz a küldemény letöltése a címzett érdekkörében vélelmezett ok miatt nem fog megtörténni, ekkor az adóhatóság a papíralapú iratot postai úton küldi meg).
A kérelmet benyújthatja az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, vagy képviselőjük.
Ha az adózó helyett képviselője jár el, és neki nincs állandó meghatalmazása, a kérelem benyújtásával egyidejűleg meghatalmazást is kell csatolni.
A magánszemélyek és egyéni vállalkozók által használható eseti meghatalmazásminta a magyarorszag.hu-n szintén elérhető
Költségek
A kérelem benyújtása illetékmentes.
Mellékletek, melyeket a kérelemhez csatolni lehet/kell:
- Jövedelemigazolások (munkáltatói igazolás, MÁK tájékoztatás, Kormányhivatal határozata)
- Vízszámla (ivó és csatorna) (teljes számlakép, nem csak a befizetést igazoló csekkszelvény)
- Villanyszámla (teljes számlakép, nem csak a befizetést igazoló csekkszelvény)
- Gázszámla (teljes számlakép, nem csak a befizetést igazoló csekkszelvény)
- Hulladékszállítási díj (teljes számlakép, nem csak a befizetést igazoló csekkszelvény)
- Tűzifabeszerzésről számla
- Gyógyszer (számla)
- Gyógykezelés iratai (zárójelentés, ambuláns lapok)
- Biztosítás iratai (számla, kötvény) (ingatlan; élet; nyugdíj; baleset; KGFB)
- Internet, TV, telefon számla (teljes számlakép, nem csak a befizetést igazoló csekkszelvény)
- Bérleti díj (számla, szerződés)
- Kiskorú gyermekkel/eltartottal kapcsolatos kiadásokról számlák
- Pénzkölcsön (szerződés, havi törlesztő)
- Hitel (szerződés, havi törlesztő)
- Önkéntes pénztári befizetés (nyugdíj, egészség)
- Közös költség
- Egyéb kiadás (élelmiszer stb.)
- Egyéb rendkívüli kiadás (alapvető berendezés meghibásodás, csőtörés stb.)
KITÖLTÉSI SEGÉDLET
1. Mely összegekre kéri a fizetési kedvezményt?
Húzza alá a megfelelő kedvezményt (akár több is jelölhető, például részlet, mérséklés), részletfizetési kérelem esetén jelölje meg a kérelmezett futamidőt, illetve fizetési halasztási kérelem esetén a kívánt fizetési határidőt. Ha ezeket az adatokat nem tünteti fel, akkor erről az adóhatóság dönt.
2. Jövedelmi adatok (forintban)
Kérjük, hogy a jövedelmeket havi bontásban tüntesse fel (például éves Cafetéria-juttatásnál az éves összeg 1/12-ed része) Ha Ön kap valakitől havi rendszeres támogatást, akkor a támogató személy erre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni kell.
3. A kérelmezővel közös háztartásban élő személyekre és jövedelmeikre, egyéb rendszeres juttatásaikra vonatkozó adatok (beleértve az eltartottakat is)
Ha a közös háztartásban élő személy a jövedelmén túl egyéb juttatásokat is kap, akkor a havi nettó jövedelem és egyéb juttatások összesített adatát írja be!
4. Ingatlanok fenntartásával kapcsolatos havi, rendszeres kiadások
A kiadásokat havi bontásban tüntesse fel (például, ha egy számla összege több havi összesített adatot tartalmaz, akkor az egy hónapra jutó kiadást kell feltüntetni)! Az ingatlanok címét kérjük a fejlécben feltüntetni (lakhatásul szolgáló ingatlan adatai, illetve a további ingatlanok). Ha Önnek közüzemi hátraléka van, akkor az erre vonatkozó adatokat is jelezni kell!
5. Egyéb, havi rendszeresen fizetett, egyéni vállalkozásban el nem számolt többletkiadások
Szintén havi bontásban tüntesse fel (például, ha a gépjárműadó összegét évente fizeti, akkor az összeg 1/12-ed részét kell feltüntetni)! Kölcsönök, hitelek esetében elég a hitel, kölcsön főbb adatait (felek neve, kölcsön, hitel összege, havi törlesztő részlet, kamat összege stb.) tartalmazó oldalakat csatolni. Ha havi rendszerességgel támogat nem közös háztartásban élő személyt, akkor a támogatás havi összegét is itt kell feltüntetni. Ha Önnek díjnemfizetés miatti hátraléka van, akkor az erre vonatkozó adatokat is jelezni kell!
6. Egyéb tartozások adósonkénti összege a jogcím megjelölésével (közüzemi hátralék, magánszemélyek felé fennálló tartozás stb.)
Kérjük tüntesse fel, ha díjhátralékot halmozott fel, vagy más jellegű tartozása van. Ha a tartozásra részletfizetést engedélyeztek, akkor tüntesse fel ennek havi törlesztő részletét is, ha azt rendszeresen fizeti!
Fizetési kedvezmények gazdálkodó szervezeteknek
1. Ki kaphat fizetési kedvezményt?
Azok az adózók kaphatnak fizetési kedvezményt, akik fizetési kötelezettségeiket – önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adók, pótlékok, bírságok és egyéb tartozások – valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból határidőre nem tudják teljesíteni.
Fizetési kedvezményt – végrehajtható okiraton alapuló – fizetési kötelezettség
• halasztására,
• részletfizetésére,
• mérséklésére, illetve elengedésére,
lehet kérni. A fizetési kedvezmények elbírálásakor annak van jelentősége, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e vagy sem.
A fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók az ASP-ADO-MK űrlapon nyújthatják be az adóhatóságnak.
Az űrlap az alábbi útvonalon érhető el:
2. Hová kell a fizetési kedvezményi kérelmet benyújtani?
A fizetési kedvezményi kérelmet
• annál az önkormányzati adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely önkormányzat a helyi adót bevezette.
Az önkormányzati adóhatóság kizárólag az adózó kérelme alapján engedélyezhet fizetési kedvezményt!
3. Ki nyújthatja be fizetési kedvezményi kérelmet?
A kérelmet:
• az adózó,
• az adó megfizetésére kötelezett személy,
• a felszámoló és a végelszámoló,
• az adózási ügyvivő, valamint
• a pénzügyi képviselő és
• a bizalmi vagyonkezelő nyújthatja be az adóhatósághoz.
A nyomtatványt az adózó képviselője is benyújthatja.
4. Hogyan lehet a kérelmet benyújtani?
A kérelmet elektronikusan és papíralapon is be lehet nyújtani az adóhatósághoz.
Az elektronikus ügyintézéshez a képviselőknek digitális állampolgárság regisztrációra vagy ügyfélkapu+-hozzáférésre van szüksége, a benyújtás részletei a következő elérési útvonalon találhatók: https://ohp-20.asp.lgov.hu/gyik_urlapbekuldes.
Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók papíron is benyújthatják a kérelmet.
A kitöltött kérelmet kinyomtatva postán, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton leadva lehet eljuttatni az adóhatósághoz.
Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózónak az eljárásban a kérelmét és minden beadványát, nyilatkozatát elektronikusan kell benyújtania.
Az adóhatóság elektronikusan tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki
• havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles,
• összesítő nyilatkozat benyújtására köteles,
• összesítő jelentés benyújtására köteles, vagy
• elektronikus ügyintézésre köteles.
Annak az adózónak, aki nem kötelezett az adóhatósággal való elektronikus kapcsolattartásra és papíralapon nyújtja be kérelmét,
• de a Rendelkezési Nyilvántartásban (RNY) elektronikus kapcsolattartásról rendelkezett, vagy
• az RNY-ben nem rendelkezett a kapcsolattartás módjáról, de az adóhatóság előtt ismert, biztonságos kézbesítési elérhetősége (cégkapuja vagy KÜNY-tárhelye) van,
akkor az adóhatóság elektronikusan, a cégkapura vagy KÜNY-tárhelyre kézbesíti az iratokat.
Ha pedig valaki – legyen elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett – kérelmét elektronikusan nyújtja be, akkor az adóhatóság a szükséges iratokat
• elsősorban elektronikusan kézbesíti az adózónak vagy a kérelmet benyújtó képviselőjének,
• kivéve, ha az adózó elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett, és az RNY-ben nem járult hozzá az elektronikus kapcsolattartáshoz.
5. Van-e költsége a fizetési kedvezményi eljárásnak?
A fizetési kedvezményre irányuló kérelem alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.
6. Milyen esetekben lehet a tartozás mérséklését, elengedését kérni?
A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges tartozásra engedélyezhető. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni vagy elengedni.
Adó (tőketartozás) csak magánszemélynél mérsékelhető vagy engedhető el, de ekkor sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére vagy elengedésére.
Jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet esetében a pótlék- és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén, különösen akkor mérsékelhető vagy engedhető el, ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodását ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése, gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás.
A mérséklés nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető.
Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának.
Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató természetes személy pótlék- és bírságtartozása mérséklését, elengedését az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
Az egyéni vállalkozó kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Ez utóbbi indok alapján az egyéni vállalkozó adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére vagy elengedésére van lehetőség.
7. Az automatikus fizetési könnyítések szabályai
7.1. A nem természetes személy adózók automatikus részletfizetése
A nem természetes személy adózó kérelmére
• az általa nyilvántartott, legfeljebb 2 millió forint összegű adótartozásra,
• a kifizető által magánszemélytől levont adó- és járulékkötelezettségek kivételével,
• évente egy alkalommal,
• legfeljebb 6 havi
pótlékmentes részletfizetést engedélyez az adóhatóság.
A kérelem előterjeszthető elektronikusan az alábbi linken:
Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók pedig papíron is benyújthatják a kérelmet.
Az engedélyezett részletfizetésről szóló határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
Érvényét veszti a részletfizetés, ha az adózó az esedékes részletet nem fizeti be. Ekkor a tartozást egy összegben kell megfizetni, és az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
8. A részletfizetés, fizetési halasztás szabályai
Az adózó kérelmére részletfizetést, fizetési halasztást (együtt: fizetési könnyítést) engedélyezhet az adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adóra.
Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
• a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
• a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra és
• a beszedett adóra.
A következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető a fizetési könnyítés az egyéb adókra:
• az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, és emiatt a tartozásait azonnal vagy egy összegben megfizetni nem képes,
• a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
• a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát valószínű, hogy az adótartozást egy későbbi időpontban meg tudja fizetni.
Gazdálkodó szervezet esetében a felróhatóság, illetve annak hiánya
• a fizeti nehézség okainak,
• a kérelmező (illetve vezető tisztségviselői, képviselői) magatartásának, motivációjának,
• és a körülmények konkrét ismerete alapján állapítható meg.
Általában engedélyezhető a fizetési könnyítés
• vis major esetén,
• harmadik személy károkozása esetén,
• illetve, ha a kérelmező a követeléseink behajtása érdekében a szükséges intézkedést megtette.
Általában nem teljesíthető a kérelem, ha
• a tartozás pénzügyi fedezete rendelkezésre állt az adótartozás esedékességének időpontjában vagy azt követően, de azt a kérelmező más – nem méltányolható célra, például átlagon felüli jövedelemkiáramlásra, osztalékra, reprezentációra fordította,
• a kérelmező nem tette meg a szükséges intézkedéseket követeléseinek behajtására, kárigényének érvényesítésére,
• a fizetési nehézség más részére ideiglenesen vagy véglegesen átadott pénz, vagy a gazdálkodásból történő egyéb vagyonkivonás következménye.
A fizetési nehézség általában akkor tekinthető átmeneti jellegűnek, ha a tartozások és követelések, valamint az éves tervezett eredmény és a vagyoni helyzet egybevetése alapján a fizetési nehézség megszüntetése reálisan várható.
A fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése nem szolgálhat hitelhelyettesítő pénzeszközként, továbbá a fizetőképtelenség következményeinek elodázására.
A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság a határozatában különböző feltételeket szabhat. Ha ezek nem teljesülnek, a kedvezmény megszűnik, és a tartozást a járulékaival együtt, egy összegben meg kell fizetni.
Ilyen feltétel lehet különösen:
• a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb folyó adófizetési kötelezettség teljesítése,
• a fizetési könnyítés tartama alatt végrehajtható hátralék keletkezésének elkerülése,
• az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése,
• megfelelő biztosíték: kezesség, zálog, jelzálog adása.
A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jogosultság, nem jár automatikusan, csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor engedélyezheti az adóhatóság.
Így értelemszerűen nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha
• az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére,
• az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi időpontban, vagy részletekben történő megfizetése valószínűsíthető.
Érvényét veszíti a fizetési könnyítés, ha
• az adózó a részletfizetést, fizetési halasztást nem teljesíti,
• az adózó a kikötött feltételnek nem tesz eleget.
Érvényét veszti a könnyítés akkor is, ha a teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok, a kezesség, a zálogjog, és a jelzálogjog eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak és pótlásukról az adózó az adóhatóság felszólítása ellenére sem gondoskodik.
Ha a fizetési könnyítés érvényét veszíti, a még fennálló tartozást késedelmi pótlékkal együtt, egy összegben kell megfizetni.
9. Mit vizsgál az adóhatóság a fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálásakor?
A fizetési kedvezményi kérelem elbírálásakor az adóhatóság:
• mérlegeli a kérelemben előadott információkat,
• mérlegeli a hivatalból rendelkezésére álló, valamint a külső szervek nyilvántartásaiból elérhető adatokat,
• szükség esetén nyilatkozattételre szólítja fel az adózót,
• és kérheti az adózó által közölt adatok, körülmények okiratokkal történő alátámasztását is.
Az adóhatóság ügyenként, az egyes adatok alapján dönt arról, hogy szükség van-e hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre. A tényállás tisztázására bekérheti a nyilatkozatok alátámasztásához szükséges okiratokat is, a különösen a mérséklési kérelmek elbírálásakor.
A kérelemnek helyt adó döntést megalapozhatja pusztán az adózói nyilatkozat is, ha
• az adózó valamennyi, az eljárás szempontjából releváns körülményéről nyilatkozik,
• a közölt jövedelmi adatokat a vagyoni körülményei is tükrözik,
• nem merül fel a jövedelemeltitkolás lehetősége, valamint
• az adózó nyilatkozata nem áll ellentmondásban az adóhatóság és a külső szervek nyilvántartásában szereplő adatokkal.
Az adóhatóság megszünteti az eljárást, ha az adózó
• a felhívás ellenére nem tesz nyilatkozatot,
• a kért adatokat nem közli,
• a kért okiratokat nem küldi be,
és a kérelem a felhívás teljesítése nélkül nem bírálható el.
A mérsékelni kért tartozásra célszerű fizetési könnyítést is kérni, ha az adózó a mérséklési és fizetési könnyítési kérelmét ugyanazon beadványban együttesen terjeszti elő. Ennek hiányában ugyanis az adóhatóság a mérséklési kérelem elutasítása esetén akkor sem engedélyezhet az elutasított összegre mérséklés helyett fizetési könnyítést ebben az eljárásában, ha a többi tartozás megfizetésére egyébként fizetési könnyítést biztosított. Az adóhatóság ugyanis a döntésében a kérelemtől nem térhet el, ha az adózó kizárólag a tartozás mérséklését kérte, nem engedélyezhet helyette fizetési könnyítést.
Mellékletek, melyeket a kérelemhez csatolni lehet/kell:
- Pénzügyi és számviteli alapokmányok: A gazdálkodó szervezet aktuális főkönyvi kivonata, mérlege, eredménykimutatása, valamint a megfelelő számviteli analitikus nyilvántartások.
- Adatlap: A gazdasági tevékenységet, valamint a jövedelmi és vagyoni viszonyokat bemutató, az adós által kitöltött adatlap.
- Az elmúlt két év gazdálkodási adatai: Az adóhatóság vizsgálja a gazdasági tevékenység eredményességét az elmúlt két év bevallási és mérlegadatai alapján, így az ezt alátámasztó iratok benyújtása elengedhetetlen.
- Követelések és kötelezettségek analitikája: A tartozások és követelések összevetése szükséges annak megítéléséhez, hogy a mérséklés engedélyezése esetén van-e lehetőség a racionális gazdálkodás helyreállítására.
- Cég-, ingatlan- és gépjármű-nyilvántartási adatok: Ezen okiratok bemutatása is indokolt lehet a vagyoni helyzet pontos feltárása érdekében.
