Gárdony, a Velencei-tó fővárosa
A Magyarország térképen Budapest (50 km) és a Balaton (46 km) között félúton kéklik a Velencei-hegység lábánál elnyújtózó bársonyos vizű Velencei-tó, a Balaton és a Fertő-tó után hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. A 26 km2-es sekély vizű tó hossza 10,5 km, átlagos szélessége 2,4 km. A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzet, ahol a városi forgatagból érkező csakúgy, mint a változatosságra vágyó vidéki vendég aktív kikapcsolódással töltheti szabadidejét.
Gárdony, a tó legnagyobb települése a déli parton fekszik, területe 6260 hektár, lakossága 10300 fő. Elnevezése személynévből ered, lakott helyként 1424-ben említi okirat először. 1989. március 1-jén emelték városi rangra.
Három, némileg eltérő arculatú városrészből áll: Gárdony városias településrész, széleskörű kereskedelmi, és kulturális szolgáltatásokkal, Agárd kertváros jellegű, sok hétvégi házzal és idegenforgalmi létesítményekkel, Dinnyés csendes, természeti értékekben gazdag, az ökoturizmus célpontja.
A szabadidő tartalmas eltöltésére számos lehetősége nyílik a Gárdonyba érkezőnek: fürdőzés, wellness- és sportprogramok, kulturális-, zenei rendezvények, bakancsos- és kerékpártúrák várják a Vendégeket. Érdemes megkóstolni a helyi gasztronómiai specialitásokat, jellegzetes hal- és vadételeket.
Könnyűzenei rendezvényeiről országszerte ismert Agárdi Pop Strand és a sportrendezvényeket és koncerteket kínáló gárdonyi Sport Beach. A nyári szabadtéri koncertekre és sportversenyekre, -rendezvényekre fiatalok ezrei jönnek, idősebb generációk nosztalgiával járnak vissza.
A sportkedvelőket számos vízisport-lehetőség várja: vitorlázás, kajak, kenu, evezés, és a látványos sárkányhajózás. Kedvező szél-adottságai miatt a szörfösök kedvenc helye a Velencei-tó. Hideg téli napokon tükörsima jégen siklanak a jégvitorlások és a korcsolyázók százai.
A halászatnak, horgászatnak hagyománya van a halban gazdag nádországban. A vízre egész évben jönnek a horgászsport szerelmesei. 2007. őszén itt rendezik meg a Horgász Világbajnokságot. Dinnyésen működik a Halivadéknevelő-, és Kutatóintézet. A velencei-tavi nádszigetek útvesztőiben és a nyílt vízen szinte egész évben csónakok ringnak, sétahajók járnak. A gárdonyi kikötők mólóiról minden időben csodálatos panorámát nyújt a tó és a szemben fekvő Velencei-hegység.
Az agárdi Parkerdő és szabadidő központ sportlétesítményei és pihenőparkja a sport-rekreációt kedvelők bázisa. A Parkerdő játszóteréről nyári eső után nem ritka látvány a réten sétáló gólya. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Hőlégballon Találkozót.
A környék bővelkedik természeti kincsekben, itt található Európa egyik legjelentősebb vízivad menedéke: A Tó nyugati öblében fekszik a Velencei-tavi Madárrezervátum, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Tájvédelmi Körzet része. A vizes élőhely botanikai különlegességei az úszólápok. A rezervátum csak bejelentkezéssel látogatható. A Chernel István Madárvárta áprilistól novemberig várja a Velencei-tó természeti értekei iránt érdeklődő látogatókat, tematikus programokkal, tárlatvezetéssel, a kilátóban történő idegenvezetéssel. A nyári természetismereti táborok Borsányi András kiváló szakember munkájának eredményeképpen gyerekek százaival szerettetik meg a természetetet és nyújt azokról fontos ismereteket
Gárdony kulturális örökségére is méltán büszke, hiszen 1863-ban Agárdpusztán született az Egri csillagok szerzője: Gárdonyi Géza (1863-1922). Az író emlékkiállítása a Gárdonyi Géza Emlékházban tekinthető meg. Szülőháza az agárdi Szent Anna kápolna szomszédságában van, a Gárdonyi rönkvár és a Velencei-tavi Galéria mellett, a Sigray u. 1-ben. A 2013-as Gárdonyi Emlékévben avattuk Kligl Sándor szobrászművész Gárdonyi szobrát, az azt követő évben, 2014-ben pedig a Fejér megyei irodalmi emlékfalat, mely az emlékház falán tekinthető meg.
Gárdonyi Géza mellszobra Agárd egyik árnyas parkjában áll.
