Tájékoztatás az engedély nélkül fúrt és ásott kutak engedélyeztetéséről
2018.10.18. 10:14
Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket,  hogy az Országgyűlés 2017. évben  módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. Az Országgyűlés honlapján  már olvasható a T/2823. számú törvényjavaslat, mely szerint ez a határidő   2020. december 31.-ére módosul.

 Azokra  a kutakra, amelyek létesítésekor  jogszabály nem írta elő az  engedélyezést, vagyis jogszerűen  létesültek  engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell kérni. A jogszerűtlenül,  vízjogi létesítési engedély nélkül megépített, vagy attól eltérően megvalósított ásott illetve fúrt kutak esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól  fennmaradási engedélyt kell kérni.

A kútra  az üzemeltetési / fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy a kutakat nem használja, kivéve  ha  a kérelmet  nyújt be  a  megszüntetése iránt.

A vízkivételt biztosító kutak utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet  III. pontja  szabályozza a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatáskört.

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa)  a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

Amennyiben a  fent felsorolt feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

A 72/1996. (V.22.) Kormány rendelet 15.§ (1) bekezdése értelmében vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól  fennmaradási engedélyt kell kérni, amely magába foglalja  a kérelmet és az alább részletezett dokumentációt.

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet II. pontja  írja elő a  helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát.   A  dokumentáció tartalmazza:

1. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.

2. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási
      engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).

3. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma,
      koordináták (földrajzi vagy EOV), terepszint (mBf).

4. A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.

5. Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását
     szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló
     147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.

6. A kút műszaki adatai:

6.1. talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);

6.2. csak fúrt kút esetében:

6.2.1. iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.2. csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.3. szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, kialakítása, típusa,

6.2.4. csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m);   
            vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).

6.3. A kút-felsőrész kialakítása (fúrt kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.

6.4. A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.

6.5. A vízkitermelés módja: kézi vagy gépi.

6.6. A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.

6.7. Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.

6.8. Fúrt kút esetében a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet ( a továbbiakban: kútr. ) 13. §
          (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.

6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező
          kivitelező is; fennmaradási engedély kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt
          szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra,
          hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).

A kérelmet  eljáró képviselőként  benyújthatja a fentiek által meghatalmazott személy vagy szervezet is.

A vízjogi fennmaradási engedély 2018. január 01. napjától kizárólag írásban terjeszthető elő.

Az írásbeli kapcsolattartási mód alkalmazásának kizárólag a postai úton, valamint az  elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer (ügyfélkapu) útján megküldött kérelem felel meg.

Az elektronikus levélcímről (e-mail) érkező beadványok a vonatkozó jogszabályi  rendelkezések értelmében nem felelnek meg az írásbeli kapcsolattartás követelményeinek.

A fennmaradási engedélyezési dokumentációnak a tényleges megvalósulási állapotot kell  tartalmaznia, ehhez szükséges  a kút műszaki  szakember általi vizsgálata.

A  felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről  szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. §-ában  megjelölt kút  tervezésére (13. § (1) bekezdés)  vagy kút kivitelezésére (13. § (2) bekezdés)  jogosult szakembernek nyilatkoznia kell arról a hivatkozott dokumentációban, hogy a dokumentációban közölt adatok  a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba  a felszínről szennyeződés  vagy csapadékvíz  nem kerülhet.

A kérelem  részeként  a kérelmezőnek  igazolnia  kell  a közmű kezelője  hozzájárulásának meglétét  abban az esetben, ha a kút közművet érint,  továbbá az ingatlan tulajdonosa  írásbeli hozzájárulásának meglétét  abban az esetben  ha a kúttal érintett ingatlan  nem a kutat létesítő  kérelmező  tulajdona. Az ügyfél a hozzájárulásokat  csak eredetiben  vagy hiteles  elektronikus  másolatban nyújthatja be.

A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített kutakra  fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút  vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket  bizonyítottan nem sért.

Az eljárás során az esetlegesen felmerülő  szakmai kérdésekben  a területileg illetékes vízügyi hatóság és vízügyi igazgatóság bevonása történhet.

A vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezési eljárásban, amennyiben a szakhatósági bevonás és közreműködés feltételei az eljárásban teljesülnek, a hatóság jellemzően az alábbi szakhatóságokat fogja megkeresni, de az engedélykérelemtől függően más szakhatósági állásfoglalás beszerzése is szükségessé válhat:

  megyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi, népegészségügyi, erdészeti, talajvédelmi, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró járási hivatalát

A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3 - t meg nem haladó vízmennyiség után.

A kutak utólagos engedélyezése hatósági ügy, a hatósági eljárásért a kérelmezőnek az illetékekről szóló 1990. évi  XCIII. tv.  (Itv.) 29. § (1)  bekezdése szerinti általános illetéket (3.000 Ft.-) kell  fizetnie.

A kérelem benyújtásához készített formanyomtatvány innen letölthető illetve az építésügyi és műszaki irodánál beszerezhető.
 
A kérelmet és dokumentációt a Gárdony Város Jegyzője Kovácsné dr. Bozsoki Kornélia (Cím:2483 Gárdony, Szabadság út 20-22. ) részére kell benyújtani, a nem jegyző hatáskörébe tartozó kutak engedélyeztetése esetében a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztályához (8000 Székesfehérvár, Szt. Flórián krt. 2.).
 
 
 
Fel