Az 1956-os megemlékezés keretein belül adták át a Gárdony városáért és Művelődésügyért kitüntető címeket
2017.10.25. 08:54
1994. óta hagyomány, hogy Gárdony Város Képviselőtestülete a beérkezett javaslatok alapján, évente dönt a Gárdony városáért és a Művelődésügyért kitüntető címek odaítéléséről. Az ünnepélyes átadás az 1956-os megemlékezés ünnepi keretei között zajlik, idén október 23-án, 10.30 h-kor, a Nemzedékek Házában, fogadással egybekötött ünnepségen adta át Tóth István polgármester a kitüntető címeket.

2017-ben a képviselőtestület döntése alapján kitüntetettek névsora:

Művelődésügyért: Mohai Judit, Ignáczné Jung Ágnes, Iglice Népdalkör

Gárdony Városért: Viking Hotel, Jäger Márta, Gárdonyi Építész és Mérnökkör (GÉM) Tagjai:  Csordás Lajos, dr. Gecséné Tar Imola, Marczell Kolos, Szabó Zsolt

Művelődésügyért” kitüntető cím

Mohai Judit nyugdíjas ének-zene tanár, karnagy

Diákjaival sok nemzetközi fesztiválon és versenyen vett részt. Számos díjban részesült. Az „Év kórusa” címet 5 alkalommal nyerte el az a kórus, melyet ő vezetett. A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat általános és középiskolai ének-zene szaktanácsadójaként legnagyobb eredményei az Éneklő Ifjúság Kórusmozgalom, a megyei népdaléneklési versenyek tömegmozgalommá szervezése, színvonalának emelése.

Munkássága elismeréseként 1985. augusztus 20-án miniszteri dicséretben, 1997-ben a Székesfehérvári Önkormányzat Tanácsosi címében részesült. Klébelsberg Kunó Emlékéremmel, valamint Csitáry Emlékplakettel is jutalmazták. 2013-ban a Nemzeti Tehetségprogram keretében végzett több éves kiemelkedő, eredményes és áldozatos tehetséggondozó munkájáért az Emberi Erőforrások Minisztériuma BONIS BONA, a Nemzet Tehetségeiért díjjal tüntette ki.

Mohai Judit tehetségével, tudásával és lelkesedésével gazdagítja a gárdonyi közösséget. A Református Egyházközség megkeresésére megalapította az „Éneklők” női kart, mellyel nem csak az egyházat szolgálja, hanem a városi rendezvényeken is aktívan részt vesz, színesítve ezzel a helyi programokat.

A Csitáry Zeneiskola tanáraként nagy szakértelemmel készíti fel agárdi tanítványait a jeles ünnepeken való szereplésekre. Megszervezi a tókörnyéki kórusok Adventi találkozóját, és segíti a gárdonyi Életfácska Református Óvoda tehetséggondozó munkáját.

Az idén a Kodály Emlékévben, szeptember 30-án, a Zene Világnapja alkalmából a Dinnyési Hagyományőrző Központban több mint hatszáz gyerek mozgósításával, amatőr színjátszók, és nemzetköri hírű operaénekesek közreműködésével szervezte meg a „Társasjáték Háry Jánossal” című zenés kavalkádot. A produkció hangos sikert aratott a rekord létszámú városi közönség körében.  A Kodály életmű bemutatása céljából rendhagyó hangversenyt szervezett.

Mohai Juditot, tiszteletet érdemlő munkássága elismeréseként „Művelődésügyért” kitüntetésben részesítjük.

Ignáczné Jung Ágnes

Gárdony helytörténetének kutatásában kiemelkedő szerepet vállal, hosszú évek óta fáradhatatlanul, személyesen gyűjtötte be és a mai napig is folyamatosan gyűjti a városban élő idős emberektől az írásos emlékeket, fényképeket, anekdotákat. A „Mesél a múlt” című tárlat több hónapon keresztül látogatható volt a Velencei-tavi Galériában.  A kiállítás zömében kuriózumnak számító, majdnem 1500 digitalizált képet tartalmazott: a település háború előtti arculatát, épületeit, tereit, a tavat, a nádvágókat, a fürdőzőket, a nyaralóvendég hétköznapjait, a település ünnepeit, a családok hétköznapjait, mesterembereket, régi óvodás-, iskolás tablókat, régi tanítók, orvosok arcképeit.

Kutatásából kiderült, hogy sok híres ember töltötte az idejét annak idején Gárdonyban, többek között Eisemann Mihály zeneszerzőnek is itt volt nyaralója, akihez gyakran jöttek ismert vendégek is, akik zongoraszó mellett múlatták az időt, pezsgő társasági életet varázsolva a csendes kis településre. Gyakori vendég volt Gárdonyban Kiss Manyi színésznő és Jávor Pál színész is.

A harmincas években a Velencei-tó híres volt vendéglőiről is: Anna főhercegnőt az akkori Babay étteremben (most Ponty étterem) fogadták, ahol József főherceggel ebédelt. A tábla sokáig őrizte ezt az emléket, mára azonban már csak kitartó kutatásainak eredményeként tudhatunk erről is, és a többi nagyszerű eseményről, emlékről, amit fotón örökítettek meg elődeink. A feltáró munkákhoz kezdetektől nagy segítséget nyújtott többek között Jäger Márta építésztervező is.

Mivel nagyon sok embert érdekel a múlt, az elődeink idejében történtek, ezért a nagy érdeklődésre való tekintettel havonta tartott Helytörténeti Kiállításon ismertette meg utánozhatatlan lelkesedéssel, odaadással a város lakóival és az érdeklődőkkel az összegyűjtött képeken keresztül a település múltját. Eddigi munkája megkoronázásaként nemrégiben került kiadásra a „Mesél a múlt – Gárdony és a gárdonyiak története képekben” c. könyv, amely a 1885-1980 közötti időszakot öleli fel. A kiadvány megjelentéséhez önkormányzatunk is segítséget nyújtott.

Ignáczné Jung Ágnest évek óta végzett kitartó, fáradhatatlan, önzetlen munkájáért „Művelődésügyért” kitüntetésben részesítjük.

Iglice Népdalkör

Az Iglice Népdalkör 2005-ben Kiss Pálné nyugdíjas pedagógus vezetésével alakult Dinnyésen 9 fővel. Az évek alatt a taglétszám folyamatosan bővült. A szakmai felkészülésben a kezdetekkor Bokor Tünde, székelyföldi népdalénekes segítette a lelkes csapatot, majd Lendvai Judit vette át a népdalkört.  

Fejér megyei és a mezőföldi dalokon kívül palóc, egri, székelyföldi- és hortobágyi népdalcsokrokkal is megismertetik fellépéseiken a lelkes közönséget.

Nem csak a helyi rendezvények elképzelhetetlenek az Iglice Népdalkör részvétele nélkül, de országszerte és a határon túlra is sok helyre hívják őket, egész évben sokszor lépnek fel különböző rendezvényeken.

A testvérvárosi küldöttségben is mindig kiemelt helyet kapnak, így a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában a kezdetektől nagy szerepet vállalnak. A határontúli magyarsággal is folyamatos kapcsolatban állnak, példaértékű munkát végeznek a népdalkincsek megőrzésével, átadásával, a hagyományok ápolása iránt érdeklődő gyermekek és felnőttek népdalra történő tanításával.

Lelkesedésüknek, kitartó munkájuknak köszönhetően számos szakmai elismerésben (Aranypáva díj, Aranypáva nagydíj, külön díjak) részesültek fennállásuk ideje óta, mondhatni, elértek minden kitűzött célt.

Tiszteletet érdemlő munkásságuk elismeréseként az Iglice Népdalkört „Művelődésügyért” kitüntetésben részesítjük.Az Iglice népdalkör tagjai: Bognár Istvánné (vezető), Dr. Balázsné Laczkó Ildikó, Galambos Sándorné, Gulyás Jenőné, Győri Ferencné, Horváth Istvánné, Kiss Pálné, Kovács Istvánné, Németh Lászlóné, Sipos Imréné.Tagok még: Csonka Boglárka szakmai vezető,  Balogh Mihályné, Heim Pálné, Jávorfi-Bognár Ágnes.

„Gárdony Városért” kitüntető cím

 Viking Hotel

Gárdony Városának már csak adottságaiból kifolyólag is rendkívül fontos, hogy a településen turizmust szolgáló vállalkozások működjenek, melyek áldozatos munkájuk révén öregbítik a város hírnevét.

A Napsugár Üdülő és Lakásszövetkezet, ismertebb nevén a Viking Hotel a város Agárd településrészének a szélén áll már évtizedek óta, a városba érkező bel- és külföldi turisták, vendégek szolgálatában. Kellemes, nyugodt környezetben, 50 kényelmesen berendezett összkomfortos apartmannal egész évben várják az idelátogató vendégeket.

A Viking Hotel kollektívája magas színvonalú, igényes, előzékeny munkavégzése során kellő figyelmet fordít a vendégek teljes körű kiszolgálására, és a felmerülő problémák megoldására. Kedves, barátságos hozzáállásuknak köszönhetően a távozó vendégek jó tapasztalatokkal, megelégedéssel hagyják el városunkat.

Önkormányzatunkkal a kezdetektől nagyon jó a kapcsolatuk. Kulcsár István úr, a nemrég nyugdíjba vonult igazgató és Véghelyi Csilla, a jelenlegi igazgató asszony (a képen) mindig segítették és segítik önkormányzatunkat. Elsősorban a testvérvárosokból érkező vendégcsoportok fogadásában, elszállásolásában, vendéglátásában vették ki tevékenyen a részüket.

A Viking Hotel nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Gárdony városának Európa szerte jó híre legyen.

Több évtizedes kiemelkedő munkájuk elismeréseként Gárdony Városa „Gárdony Városért” kitüntetésben részesíti a Viking Hotel közösségét.

Jäger Márta

Jäger Márta okleveles építőmérnök, építésztervező, a Fejér Megyei Építészek Kamarájának tagja. Hosszú évekig a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán dolgozott köztisztviselőként, hivatását nagy szakértelemmel, kitartással végezte. Hivatali pályafutását követően sem szakadt meg kapcsolata az önkormányzattal. A település fejlődésével kapcsolatos építési munkálatok megtervezésére, különböző műszaki problémák megoldásában való közreműködésére sokszor kérte fel Őt az önkormányzat, amelynek önzetlenül mindig eleget tett.

A mai napig is rendszeresen segíti az önkormányzat munkáját, legutóbb a szociális szolgáltatóház és iskolakonyha felújítása nyertes pályázat előkészítésében működött együtt a tervezőkkel és a pályázatírókkal.

A várhatóan megvalósuló református óvoda épületét is ő tervezte a református egyház felkérésére.

Tevékeny részt vállal a református egyház hitéletében és közösségi rendezvényein is.

Szakmai tudását jelzi, hogy 2010-ben az Év Tetője Nívódíj Pályázaton a kerámiacseréppel fedett tetők kategóriájában elismerő oklevelet nyert a Bóné Kálmán u. 10. sz. alatti Református Közösségi Ház tervezőjeként.

Gárdony helytörténetének kutatásában is éveken keresztül aktív szerepet vállalt, nagy segítséget nyújtva Ignáczné Jung Ágnesnek kutató munkájához. 

A közösségért végzett munkája elismeréseként Jäger Mártát „Gárdony Városért” kitüntetésben részesítjük.

Gárdonyi Építész és Mérnökkör (GÉM)

A Gárdonyi Építész és Mérnökkör  Gecséné dr. Tar Imola tájépítész mérnök, Marczell Kolos statikusmérnök és Szabó Zsolt építészmérnök összefogásával  2011. őszén alakult, eredetileg azzal a céllal, hogy tanácsaikkal és szaktudásukkal elősegítsék, hogy a városban történő, környezetet erősen befolyásoló változások (építések, átalakítások, bontások, koncepciók) megfelelő használhatóságot és összhangot mutassanak. A GÉM tagjai közé csatlakozott 2012-ben Csordás Lajos újságíró, a Lokálpatrióta Társaság tagja, aki bár nem mérnök, azonban szívügyének tartja a város település értékeinek felkutatását.

Az eltelt évek alatt tevékenységük kissé átformálódott, és számukra a fő irány mára Gárdony város régi értékeinek, épített örökségének és örökölt zöldterületeinek felkutatása, bemutatása lett. Kutatómunkájuk összefoglalása egy pályázat segítségével megjelent, Gárdony Város Helytörténeti Tára I. – Épített és zöldfelületi értékek c. könyvben olvasható, mely egy régi álom megvalósulása, alkotói éveken keresztül dolgoztak azon, hogy közkinccsé tegyék a város építészeti és zöldfelületi értékeinek gyűjteményét, rendkívül gazdag képanyaggal.  A könyv településtörténet, Gárdony Város közigazgatási területén (Gárdony, Agárd, Dinnyés) található jelentősebb építészeti, műszaki, tájépítészeti értékeket képviselő épületek, építmények, emlékhelyek, temetők, közparkok-parkok, szobrok és egyéb műalkotások történetének, fejlődésének felkutatása, bemutatása, felmérése, ezek dokumentálása. Az egyes témaköröket a négy szakember fogta össze, minden szakterülethez gimnazistákból kiválasztott segítők csatlakoztak, akik a kutatások, adatgyűjtések és a feldolgozás során operatív munkát végeztek folyamatosan.

A Gárdonyi Építész és Mérnökkör megalakulása óta folyamatosan tartott a Velencei-tavi Galériában vetített képes, helytörténeti témájú előadásokat (2012-ben két előadást: „Városunk épített és környezeti értékei”, „Válogatás városunk értékeiből”, 2015-ben GÉM estet – helyi, fiatal végzett építészek meghívásával).

Rendszeresen szerveznek kerékpáros túrát, sétát a város lakói, illetve az érdeklődők számára, melyek során együtt keresik fel a városban található építészeti értékeket, helytörténeti emlékeket. A Kulturális Örökség Napok keretében 2013-ban Madárvárta – GÉM tanya kerékpáros túrát, 2014-ben pedig „Gárdony anno” címmel egy gyalogtúrát tartottak, illetve a Hauszmann-Gschwindt kastéllyal ismertették meg az érdeklődőket. 2015-ben ugyancsak a Kulturális Örökség Napok keretében „Séta egy eltűnt uradalom határában” néven az Attila pince, Agárdi malom és Agárdpuszta nevezetességeit járták be az érdeklődőkkel egy gyalogtúra keretében, legutóbb pedig a reformáció 500. emlékévéhez kapcsolóan Gárdony református emlékeit keresték fel egy kerékpáros túra alkalmával.

A Gárdonyi Építész és Mérnökkör tagjai alkotják – Ocsenás Péter Józsefnével kiegészülve – 2013. júliusa óta a Gárdonyi Értéktár Bizottságot is, bekapcsolódva a nemzet értékeinek feltérképezésébe, az értékek megismerésébe, megőrzésébe, az országban található Helyi Értéktár Bizottságokkal való együttműködéssel.

Értékes munkájuk elismeréseként a Gárdonyi Építész és Mérnökkört „Gárdony Városért” kitüntetésben részesítjük.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezés képei

(fotó: Ódor Balázs)

 

 A kitüntetettek névsora 1994-től

 

Fel